3.-4. nap
Ma végre láttuk a majmokat ahogy játszótérnek használják a munkahelyünk tetejét. Fura látvány volt az otthoni galambok és macskák után. Mindenesetre láthatóan jól érezték magukat, mert találtak egy fémrudat, amit ha kellőképpen meghajlítottak akkor kilehetett lőni egymást mint egy befőttes gumit. Végre egy kis móka...
A figyelmünket felhívták, hogy vannak KOBRÁK a raktárban. Bár először csak a Sly Stallone által eljátszott monumentális filmalkotásra gondoltam, aztán megnyugtattak, hogy ezek igazi kígyók...
Viszont sokat tanultunk már az itteni emberek mentalitásáról:
-nem sietek sehová, mert egyszer úgyis odaérek,
-nem foglalkozom a környezettel mert van fontosabb dolgom is. Ennek örömére mindenhol szemét és retek van,
-nem idegeskedem, mert attól csak kihullik a hajam.
Ezek a szabályok érvényesek a közlekedésre is. Minél kisebb a járgány, annál kevesebb joga van közlekedni az utakon. Rengeteg ember áll az út közepén arra várva hogy egyszer csak átérjen, mint az régi békás számítógépes játék, ahol át kell jutni az út másik felére.
Vicces látvány a 3 kerekű motorosriksában utazó 10 ember látványa is: mindenhol csak karok és testrészek lógnak kifelé.
Amúgy kedvesek és barátságosak, csak dolgozni nem szeretnek. Vagyis csinálnák, ha fizikailag bírnák a dolgot, de hát ahhoz túlságosan nyeszlett mindegyikük... Minden munka folyamathoz amit Magyar földön 2-3 ember megcsinál, itt legalább 6-an állnak hozzá. Ha egy dobozt kell megfogni, ha csak egy kocsit kell máshová rakni.
Ma például láttam egy apókát a raktárban egy rozzant taligát húzni, egy ócska trikóban. Hogy honnan jött és hová tartott, azt még most sem tudom. Csak feltűnt és tovasuhant. Biztos volt valami célja...
De ami a legfonotosabb: végre tudtam szerezni hideg sört. Találtam egy kis szolgát a vendégházban aki némi apróért cserébe elteker a bicaján a boltba és meghozza a kívánt kincset.
Sör olyan még ilyen jól soha nem esett. Már majdnem lementem alfába mikor áramszünet volt(ami sajna elég gyakori), és végre megmozdult a gépszörny. Kiderült, hogy az a ház privát generátora. Még szerencse, hogy pont az ablakom alatt van és hogy olyan halk mint egy gőzgép. De legalább van áramunk és az a rohadt gekkó nem tud bemászni a légkondin keresztül...
